wildbuffalo.eu

WB szülinapi line dance buli

Thursday, July 20, 2017

Ünnepeld velünk csapatunk születésnapját a Csónakház Mulatóban. Az év bölény-bulija!

tovább

Klubnapokon tanult táncok

Tuesday, July 18, 2017

Klubnapokon tanult táncok
Learned dances on club evenings

tovább

Adó 1%-a

Sunday, April 30, 2017

Támogasd egyesületünket adód 1%-ával! — Vadnyugati Táncosok Egyesülete — 18200339-1-43
Support our association with 1% of your personal income tax — Wild West Dancers Association — 18200339-1-43

tovább

WB-CD listák

Tuesday, December 13, 2016

Eddigi Wild Buffalo CD-ink listáit találod meg itt!

tovább

Big Fat Chubby-ék ezúttal Érden

Friday, November 20th, 2009

Facebooktwittergoogle_pluspinterestlinkedin

Chubby-ék ezúttal az érdi Blues Tanyán játszottak, ahová pörgős countryval megfertőzött linedance rajongók elkísérték a tehetséges csapatot. Habár táncoslábú csak öt fő volt, a kísérőkkel megtöltöttünk két asztalt – hozzáteszem, sokkal többen egyébként sem fértünk volna el.

Az esetek 99%-ában áradozni szoktam az eseményekről, és extra pozitív jeles beszámolókat írni, ha arra kerül a sor. Ezúttal eme beszámolóm kicsit kilóg a sorból. Hát lássuk, miért!

A zene egyszerűen pazar volt, itt ódákat is tudnék zengeni, Big Fat Chubby & Swamp Busters elsőosztályú estét produkál nekünk minden alkalommal – emiatt is követjük őket lehetőség szerint minden helyszínre.

A zenekar tagjait ugyancsak egyszerűen imádjuk, kezdve a sort persze a frontemberrel, Chubby-val, de nem kevésbé fontos Lackó, Jack és Zoli, akikkel a szünetekben csevegtünk egy sort. Nagyon összehangolt csapatnak tűnnek, hiszen néhány taktusból már tudják, mi következik, pedig minden alkalommal frissítik a palettát. Chubby mesélte, hogy ezúttal – örömére annak, hogy táncolnak a zenéjükre – 10 vadiúj számot már hozzá is tettek az egyébként is színes palettájukhoz. Abszolút nyitottak a táncos zenékre, ami nekünk a létező legjobb dolog (csak így tovább, srácok!).

A kis csapatunk is egyszerűen nagyszerű volt: eljött Szilv barátnőjével, Kika a párjával és Klárival, a mi autónkban pedig Timcsi, Jojo és Ákos fért meg velem együtt. Kika ízlése igen kifinomult country terén, és én mondom, ha őt is annyira megragadta a BFC-stílus, hogy várja a következő időpontot, az csak pazar lehet :) Szilvvel, Klárival és Timcsivel csak nem bírtuk ki, hogy ne táncoljunk 1-1 számra, pedig elférni nemigen lehetett.

Az egyszerű szót szeretném tovább is használni: na a helyszín, na az volt igazán egyszerű… És a szó puritán értelmében. Igazi útszéli, vidéki kis talponálló huligán kocsma volt. Chubby próbálta menteni a helyzetet, mikor rákérdeztem: annyit mondott, ez olyan kamionos-feelinges. Hát, ilyet még filmekben sem látunk. Este 10-kor kezdtek a srácok, így eleve sötétben értünk le, ami így utólag talán nem is nagy baj, mert akkor lehet, hogy be se tesszük a lábunkat.

Képzeljetek magatok elé egy téglatest bodegát, abszolút “minimál design”. Összesen lehetett mindennel együtt 40m2, ami nem jelentene gondot, mert ugye sok jó ember kis helyen is elfér. A bejárati ajtó mint a vidéki kisközértek nyikorgós, résnyire nyitva maradó fémkeretes példánya. Azért is fontos ez az ajtó, mert konkrétan a bejárat mellett állították fel a zenekar “helyét”, így mindenki előttük/mellettük járkált ki-be, engedve be hideg, csípős levegőt.

Félhomály volt, de ez hangulatosabbá tette a helyet. Volt hely összesen 4 vagy 5 sörpadnak, abból foglaltunk le kettőt. A zenekar előtti kis üres tér oszlopokkal volt tele, így ha arra szántuk magunkat, hogy táncoljunk, 3-nál többen nem fértünk el. Akik itt dolgoztak, be kell valljam, tündériek voltak, de szerintem nem hittek a szemüknek, mikor meglátták, hogy micsoda “népség” lép be hozzájuk Chubby-ék miatt.

A mosdó meglepően rendezett volt, habár itt inkább egy kollégista elhagyatott mosdót vártam volna. Ez piros pont. A hangulatot tetőzte, hogy a sarokban ott állt a félkarú rabló és villogott ezerrel. Okés, ilyen helyekre is szükség van, csak nem tudtuk összekötni a helyszínt és a megkedvelt zenekart. Igazából a helyszín nem is lett volna annyira “egyedi”, a “vendégek”, na ők annál inkább. Természetesen tudjuk, hogy a Blues Tanya dolgozói nem tehetnek a vendégeik viselkedéséről, nem is hibáztatunk senkit. De egy könyvet meg tudnék tölteni a sztorikkal, amilyen emberek fordultak itt meg ezen az éjjelen.

Mindegyikük sörrel a kezében, valószínűleg végre elszakadva kicsit az asszonytól, már nem szomjasan mondhatta el legfontosabb gondolatait a helyi foci-csapatról… Ökörködés, hangoskodás, kekeckedés és a figyelem teljes kizárása a koncert tekintetében… Nem szaporítom a szót, ide illik: egyszerűek voltak, de nagyon. Sajnos azt sem tudom leírni, hogy barátságosak, vagy neutrálisak, mert nem mondanék igazat. Lássuk be, nem vagyunk egyformák, de azért az már az első 2 percben lerítt, hogy mi ide nagyon nem illünk. Csak remélni tudjuk és megpróbálunk segíteni a BFC&SB-nek, hogy nem lesz prioritás ilyen helyszínen fellépniük. Csak remélni tudjuk, hogy értő közönség elé tudják vinni a későbbiekben a színvonalas country zenéjüket.

–Gogo

Kapcsolódó galéria

Facebooktwittergoogle_pluspinterestlinkedin

Beszámolók, Hírek, Kamionok.

Hagyj üzenetet

Be kell jelentkezned a kommenteléshez.